TDK

A PACAP egy különböző sejttípusok által termelt neuropeptid. Számos hatása között a fertilitást, nemi működést is befolyásolja. Jelen projektben mikroszkópos és molekuláris biológiai módszerekkel vizsgáljuk PACAP hipothalamusz-hipofízis-gonád (HPG) tengelyre gyakorolt hatásait knock-out és vad típusú hím és nőstény egerekben.

Társtémavezető: Dr. Jandó Gábor

Az öregedéssel járó látásfunkció romlás az emberi szem és az idegrendszer természetes öregedési folyamatának eredménye. A klinikai gyakorlatban mérhető funkciók közé tartoznak többek között a látásélesség, kontrasztérzékenység, színlátás és a térlátás. A jelen kutatási projekt célul tűzi ki a kulcsfontosságú mechanizmusok pszichofizikai és elektrofiziológiai módszerekkel történő vizsgálatát és azonosítását. Ez napjainkban is kiemelt jelentőségű, hiszen az időskori látásproblémák korai felismerése és a megelőző intézkedések kidolgozása az életminőségre is hatással van.

Társtémavezető: Dr. Szabó István

Az amblyopia és rizikófaktorainak szűrése fontos gyermekszemészeti célkitűzés. Munkacsoportunk régóta foglalkozik ezen rendellenességek gyerekkori szűrési módszerének kidolgozásával. Egy multicentrikus klinikai vizsgálat keretében lehetőség nyílik a módszer megismerésére és továbbfejlesztésére.

Kutatásaink során az interleukin-1β (IL-1β) táplálkozási és anyagcsere-folyamatokra, testhőmérsékletre, valamint a táplálkozáshoz köthető magatartási és tanulási folyamatokra gyakorolt hatását tanulmányozzuk, továbbá elektrofiziológiai kísérletekben vizsgáljuk az IL-1β-ra válaszoló sejtek neurokémiai jellemzőit, ízválaszkészségét, valamint a glukózmonitorozó sejthálózattal való kapcsolatukat. Eredményeink a táplálkozás és anyagcsere központi szabályozására vonatkozó ismereteink bővítését, valamint az ezen folyamatokat érintő kóros elváltozások részletesebb megértését szolgálják. 

Társtémavezető: Dr. Kanizsai Péter László

A sürgősségi osztály a nap 24 órájában, az év minden napján nyitva áll a betegek előtt. Itt sem a munka üteme, sem a mennyisége nem jelezhető előre, a betegek tünetei azonban bizonyos mintázatot mutathatnak a biológiai ritmusokkal összefüggésben. Célunk a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinikáján leggyakrabban előforduló tünetek napi, heti és évszakos ritmusainak összefoglalása, elemzése. További célok: kronoterápiás lehetőségek elemzése a sürgősségi betegellátásban, a nappali és éjszakai műszak jellemzőinek elemzése az ápolók kronotípusa és tünetei alapján.

Társtémavezető: Dr. Henn-Mike Nóra

Az entorhinális kérgi principális neuronok fontos szerepet játszanak a térbeli tájékozódásban és a rövidtávú memória kialakításában. Ezen serkentő sejtek működését specifikusan szabályozó gátló interneuronok pontos hatásmechanizmusáról azonban keveset tudunk. A szinaptikus kapcsolatokról fontos információkat nyerhetünk szuperrezolúciós mikroszkópos technikák (pl. STED - Stimulated Emission Depletion Microscopy, elektronmikroszkóp) segítségével. A projekt célja, hogy feltérképezzük a sokoldalú hatásmechanizmusok anatómiai hátterét és korreláltassuk elektrofiziológiai megfigyelésekkel. 

A projekt célja a 4.7T Bruker PharmaScan MRI készülékkel végzett állatkísérletes képalkotó vizsgálatokhoz szükséges szekvenciák optimalizálása és feldolgozása. A feladat magában foglalja a DTI, 3D T1, 3D T2, T1 és T2 térképek, valamint DWI és egyéb szekvenciák fejlesztését rágcsálókon. A hallgatók megismerkedhetnek az MR képalkotás technikai és fizikai hátterével, különös tekintettel a szekvenciák tervezésére és adaptálására. A kísérletek elvégzésén túl, elsajátíthatják a nyers képek feldolgozását és elemzését, amely magában foglalja a posztprocesszálási lépéseket és az eredmények értékelését. A témában való részvétel segít elmélyíteni az MRI technikák ismeretét és kutatási tapasztalatot biztosít a preklinikai képalkotás terén.

Társtémavezető: Dr. Jandó Gábor

A térlátást potenciálisan érintő szemészeti megbetegedésekben végzünk méréseket pszichofizikai és elektrofiziológiai (EEG) módszerekkel. A mérések az ÁOK Élettani Intézetében zajlanak az ÁOK Szemészeti Klinikával együttműködésben gyermekek és fiatal felnőttek bevonásával.

Társtémavezető: Dr. Mikó-Baráth Eszter

Az vizuális kiváltott válasz elektroencefalográfia (VEP-EEG) az agyi aktivitás, és bizonyos  látásfunkciók  mérésére szolgáló elektrofiziológiai módszer. Laboratóriumunkban több évtizede végzünk rutinszerűen EEG-VEP  vizsgálatokat főként csecsemő és kisgyermek korosztályon, egy csatornás mérőrendszer segítségével. Célunk a jelenlegi rendszer kiváltása egy több (5, 11, vagy akár 64) csatornás mérőrendszerrel és bevezetésre kerülő rendszerhez minta adatbázis készítése különböző korú egészséges vizsgálati személyek bevonásával. A méréseket a Nemzetközi Klinikai Vizuális Elektrofiziológiai Társaság (ISCEV) által meghatározott feltételekkel végezzük és értékeljük, így az eredmények a nemzetközi klinikai gyakorlatnak megfelelően alkalmazhatók és publikálhatók. A mérések során a különböző méretű, a mintalátást vizsgáló sztenderd sakktábla-  és a térlásást vizsgáló sztereoingereket alkalmazunk, amellyel kiváltott válaszokat elemezzük. Az adatbázis elkészítése során a hallgató elsajátítja az EEG adatgyűjtés és elemzés módszertanát, illetve referencia adatbázisok létrehozását, ami az EEG kutatási és klinikai alkalmazásait segíti elő.

A bél mikrobiom szerepének vizsgálata a magatartási folyamatok szabályozásában

A dopamin receptorok szerepe a motivációban, megerősítésben, tanulásban és a memóriafolyamatokban. 

A projekt fő célja a tanulási folyamatok vizsgálata a biológiai és a mesterséges hálózatokban/rendszerekben, továbbá az ezek működése közötti hasonlóságok és különbségek leírása. Munkacsoportunk biológiai rendszerek vizsgálata során nyert eredményeinek felhasználásával lehetőség nyílik a mesterséges neurális hálók új tanulási/tanítási algoritmusainak kidolgozására. A mesterséges rendszerek tanulási folyamatainak megismerése, matematikai leírása pedig nagyban hozzájárulhatnak a biológiai rendszerek modellezéséhez, azok működésének mélyebb megértéséhez. Kutatásaink során elektrofiziológiai és magatartásélettani módszereket alkalmazunk a biológiai rendszerekben megvalósuló tanulási folyamatok különböző aspektusainak megismeréséhez. A biológiai rendszerek modellezésére és a mesterséges rendszerek algoritmusainak leírására a matematika széles eszköztárának segítségével nyílik lehetőség. A mesterséges rendszerek implementációja számítógépes környezetben történik.  

A glukóz-monitorozó neuronhálózat szerepe a homeosztázis és a magatartás szabályozásában.

Az előagyi glukóz-monitorozó ideghálózat szerepe a homeosztázis központi szabályozásában.

Íz-információk előagyi feldolgozása és a táplálkozás központi szabályozása.

Társtémavezető: Prof. Dr. Lénárd László

A tanulási és memóriazavarok évről évre növekvő prevalenciát mutatják, amely minden korosztályban megnyilvánul, az óvodásoktól az idősekig. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az RFamid peptidek a kognitív funkciók potenciális szabályozói lehetnek, sőt, specifikus kapcsolatként szolgálhatnak a metabolikus és az idegi jelek között. Jelen projekt célja az RFamide peptidek, a fő neurotranszmitterek közötti összefüggések vizsgálata, valamint ezek tanulásra, kíváncsiságra, szociális interakcióra és egyéb viselkedési mintákra gyakorolt ​​hatásai.

Társtémavezető: Dr. Buzásné Telkes Ildikó

Az amakrin sejtek az interneuronok egy változatos osztálya, amelyek modulálják a fotoreceptoroktól a ganglionsejtekig történő kapcsolatot. Az emlősök retinájában negyven-hatvan amakrin típus ismeretes, de funkiciójuk sok részlete még mindig ismeretlen. A legtöbbet tanulmányozott az AII amakrin sejt, melyet klasszikus nevén „pálcika amakrin” néven ismernek. Ebben a projektben az amakrin sejttípusok regionális különbségei vagy szinaptikus kapcsolatai érnek bennünket a sejteken belül, valamint a retina területein különös tekintettel az elektromos szinapszisokra, amelyek az AII amakrin sejtek elektromosan összekapcsolt hálózatát alkotják. Fluoreszcens mikroszkópiát fogunk használni beleértve a szuperfelbontású mikroszkópiát is, hogy többet megtudjunk az AII hálózat kis- és nagyléptékű szerkezetéről.  

Az agyi P2 purinerg receptorok expressziójának vizsgálata konfokális és szuperrezolúciós mikroszkópos technikákkal

Agyi limbikus struktúrák szerepe a táplálékfelvétel szabályozásában.

Agyi monoaminergiás rendszerek és neuropeptidek szerepe tanulási folyamatokban.

Társtémavezető: Dr. Kóbor Péter

A kutatás témája a 3D látás biológiai alapja. Újabb elméletek szerint a binokuláris információt az agy két párhuzamos csatornán, egymástól különböző módon és más funkciók céljára dolgozza fel. Kutatásunkban igyekszünk tetten érni és jellemezni e két mechanizmust. Ehhez trükkös filmszekvenciákkal, ún. dinamikus véletlen pont sztereogrammokkal kiváltott válaszokat mérünk pszichofizikai, elektrofiziológiai (EEG, LFP és többelektródás egysejt elvezetés) és funkcionális képalkotó (optical imaging, fMRI) módszerekkel.

Társtémavezető: Dr. Jandó Gábor

A kutatás témája a 3D látás biológiai alapja. Újabb elméletek szerint a binokuláris információt az agy két párhuzamos csatornán dolgozza fel, melyekben a szín információnak eltérő szerepe van. Kutatásunkban igyekszünk tetten érni és jellemezni e két mechanizmust. Ehhez trükkös filmszekvenciákkal, ún. dinamikus véletlen pont sztereogrammokkal kiváltott válaszokat mérünk pszichofizikai, elektrofiziológiai (EEG) és funkcionális képalkotó (fMRI) módszerekkel.

Társtémavezető: Dr. Cziger-Nemes Vanda

A jelen kutatás témája a 3D látás élettani alapja. A térlátás létrejöttéhez a látórendszernek meg kell találnia a két szem retinájára vetülő, egymásnak megfeleltethető (korrespondáló) képpontokat. Speciális vizuális ingerekkel, úgynevezett random pont korrelogramokkal és pszichofizikai módszerekkel vizsgáljuk a sztereopszis alapszintű folyamatait. Feltérképezzük, hogy a térlátás folyamatai milyen mértékben érzékenyek zavaró ingerekre (maszk), a két szembe érkező képek információ tartalmára és hasonlóságára.

Társtémavezető: Dr. Buzásné Telkes Ildikó

Látásunk alapját a retina ganglionsejtjeiből érkező információ képezi. A különböző ganglionsejt típusok a fotoreceptorokkal változatos összeköttetésben állnak, melyek meghatározzák, hogy a retinára vetülő képnek mely aspektusát továbbítják az agy többi része felé. Ezen hálózatokat igyekszünk felderíteni az idegsejtek specifikus, fluoreszcens jelölésével.

Társtémavezető: Dr. Buzás Péter

A kutatás témája a kérgi visszacsatolásnak a látópálya thalamikus átkapcsoló magjára, a corpus geniculatum laterale-ra (CGL) gyakorolt hatásának vizsgálata éber, szabadon mozgó macskában. A CGL meglepő módon több szinaptikus bemenetet kap látókérgi neuronok axonjaitól, mint a retinából érkező afferensektől. E számbeli fölény ellenére a CGL-t sokáig egyszerű reléállomásnak tekintették, a cortico-genicularis visszacsatolásnak a vizuális feldolgozásban betöltött szerepéről pedig a mai napig meglehetősen keveset tudunk. Kutatócsoportunk korábban thalamikus idegsejteket jellemzett macska CGL-ben, ezúttal pedig azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a látókéregből érkező visszacsatolás hogyan modulálja a CGL sejtek válaszait és ez a hatás sejttípusonként miben különbözik. Laboratóriumunkban tréningezett, viselkedő macskákon végzett telemetriás (vezeték nélküli) elektrofiziológiai módszerekkel, valamint az EEG- és egysejtelvezetésből származó adatok kiértékelésével ismerkedhetnek meg az érdeklődő hallgatók. Kutatásunk hozzájárul a cortico-genicularis visszacsatolás szerepének jobb megismeréséhez.

Társtémavezető: Dr. Fusz Katalin

A központi idegrendszer részeként a retina olyan neurodegeneratív folyamatokhoz kapcsolódó kóros elváltozásokon mehet keresztül, mint például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és az amiotrófiás laterális szklerózis. Kevéssé ismert viszont, hogy az idegrendszer-fejlődési kórképeknél, mint pl. az autizmus és a skizofrénia, milyen morfológiai és funkcionális változások figyelhetők meg a retinában. Ebben a projektben szeretnénk feltérképezni egyes retinális neurontípusok és kapcsolataik érintettségét a fenti idegrendszer-fejlődési rendellenességek modellállatainak retináiban. 

A PTSD gyakoriság egyre növekszik, de még mindig sok a terápia rezisztens eset. Állatmodellek segítségével próbáljuk feltérképezni a lehetséges agyi mechanizmusokat abban a reményben, hogy a működések jobb megértése új terápiás célpontok azonosításával a gyógyításhoz is közelebb vihet. Jelen munkánkban a PTSD metabolikus vonatkozásaira fókuszálunk.

Elöregedő társadalmunkban a demenciák gyakoriságának előfordulása várhatóan egyre nő. A szellemi képességek hanyatlásával járó kórkép nemcsak az egyénre, hanem a társadalomra is nagy terhet ró. A mechanizmusok feltárása és új terápiás lehetőségek azonosítása állatmodellek alkalmazását teszi szükségessé. A háromszoros transzgén egértörzs  jellemzése elengedhetetlen ahhoz, hogy bennük később potenciális gyógyszereket tesztelhessünk. Az agyi elváltozásokon túl nagy hangsúlyt tervezünk fordítani a perifériás (szaglás, finommotorika, metabolizmus) eltérésekre is.

A tankönyvi szemlélet a stresszfolyamatok legfőbb szabályozójának a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyt tekinti. A tengely hipotalamikus komponense, a kortikotropin elválasztást serkentő hormon (CRH) azonban az agy további területein is előfordul. Kutatásunkban elsősorben a medián ráfe régióra fókuszálunk és modern technikák (opto- és farmakogenetika, „szálfotometria”) segítségével az itt található sejtek szerepét tervezzük feltárni a hormonális és magatartási stresszfolyamatok szabályozásában.

Az autizmus és a vazopresszin

Tachykininek és peptid interakciók szerepe a tanulási, megerősítési és memória folyamatokban, valamint az addiktív magatartás szabályozásában. 

A mohasejtek a hippokampusz gyrus dentatus területén található serkentő idegsejtek. Szerepet játszanak a felnőtt kori neurogenezisben, plaszticitásban és a hippokampuszban megfigyelhető oszcillációk kialakításában. Továbbá rendkívüli mértékű sérülékenységet mutatnak temporális lebeny epilepsziában (TLE). Előzetes kísérleteinkben rávilágítottunk a moha sejtekben specifikusan expresszálódó TRPM4 ioncsatorna funkciójára.

Jelen projektben célul tűztük ki, hogy feltárjuk a TRPM4 ioncsatorna szerepét mohasejteken fiziológiás és patológiás körülmények között különös tekintettel a TLE-ben betöltött szerepére.  Megvizsgáljuk a csatorna funkcióját kísérletes TLE modellben EEG mérések, patch clamp kísérletek, in vivo Ca²⁺ imaging és viselkedési tesztek segítségével.

A fent részletezett kísérletek eredményeként tisztázzuk a TLE-ben különösen érzékeny moha sejtek pusztulása hátterében álló sejtes mechanizmusokat, illetve ezen alapkutatási eredmények hozzá járulhatnak további antiepileptikumok fejlesztéséhez.

Daganatsejtek Bioimpedancia alapú vizsgálata sejtkultúrában

Májzsírosodás Bioimpedancia alapú vizsgálata

Toxikológiai vizsgálatok Bioimpedancia vizsgálata sejtkultúrában

Kísérleteinkben a neurotenzin vagy receptorainak agonistái, illetve antagonistái hatásait vizsgáljuk az általános aktivitásra, a térbeli, jutalmazó és büntetéses tanulásra, illetve a szorongásra. Vizsgálatainkat hím Wistar patkányokon végezzük (valamint különféle betegségek, így pl. skizofrénia modellállatain). Emellett a neurotenzin interakcióit (dopaminnal, GABA-val, stb.) is felderítjük. 

A látásfunkciók (elsősorban sztereolátás és látásélesség) érésének vizsgálata és csecsemőkortól iskoláskorig történő többlépcsős nyomonkövetése elektrofiziológiai és pszichofizikai módszerekkel, melynek célja a háttérben meghúzódó élettani folyamatok pontos megismerése és az amblyopia megelőzése. Koraszülöttek és érett újszülöttek fejlődési sajátságainak összehasonlítása

Társtémavezető: Dr. Patczai Balázs

Az idősek körében az elesés prevenciójával sok mozgásszervi sérülés elkerülhető lenne. Az elesések egyik jelentős oka a látászavar, amely megfeleltő szűréssel és kezeléssel az esetek nagy részében kiküszöbölhető lenne. A kutatásunkban egy mobileszköz-alapú, ágy melletti szűrésre (a térlátás és látásélesség vizsgálatára) alkalmas mobilapplikáció használhatóságát teszteljük a klinikumban és az alapellátásban.

A táplálkozási zavarok hátterében a táplálék hedonikus feldolgozásának zavara is szerepet játszhat. Kutatásunk célja, hogy feltárjuk, elsősorban a táplálékfelvétel szabályozásában részt vevő neurotranszmitterek, neuromodulátorok szerepét a táplálkozással összefüggő hedonikus folyamatokban. A mezolimbikus és mezokortikális dopaminrendszer terminális területeinek működését krónikus kanülön keresztül mikroinfúziós technikával és elektrofiziológiai módszerekkel vizsgáljuk. A hedonikus reakciók tanulmányozására íz-reaktivitási tesztet alkalmazunk. „Binge eating” típusú állatmodell segítségével tanulmányozzuk továbbá, hogy megváltozik –e a különböző ízkvalitások hedonikus megítélése, valamint hogy a krónikus hedonikus evés okoz-e stukturális, neurotranszmitter, illetve receptorszintű változásokat a vizsgált agyterületeken. A kísérleti állatok kognitív képességeit Noldus Etho-Vision rendszer segítségével tanulmányozzuk Morris-féle úsztatási tesztben, radial arm maze-ben, passzív elhárító szituációban, novel object recognition tesztben.

A „sötét” (drámaian zsugorodott, hiperbasofil) neuronok eredete, jellege és sorsa, amelyek számos gyakori neurológiai betegségben (hypoglykaemia, ischaemia, epilepsziában, agyi- trauma) fordulnak elő nem tisztázott a humán neuropatológiában. A vizsgálataink során a “sötét” idegsejtek regenerációjának mechanizmusával kapcsolatos új ismereteket kívánunk szerezni.

Neuropeptidek hatásának vizsgálata tanulási-megerősítési folyamatokban és a limbikus rendszer neuronhálózatainak működésében

Autizmus spektrum zavar állatmodelles vizsgálata"

Napjainkban egyre nagyobb számban jelennek meg különböző táplálkozási, anyagcsere és pszichés megbetegedések, melyek a stresszel szoros összefüggésben vannak. Egyre több kutatási eredmény igazolja, hogy az RFamid peptideknek szerepük lehet a stressz válaszok szabályozásában. Kutatásunk fő alaphipotézise, hogy az RFamid peptidek és receptoraik fontos szerepet játszanak a stressz válaszok szabályozásában, valószínűleg a hypothalamicus CRF neuronokon keresztül moduláló szereppel rendelkeznek a stressz tengely működésében. A projekt célja az RF amidok szerepének felderítése a depresszió-szerű tünetek kialakulásában, a stresszszabályozással való kapcsolatának megismerése (stresszhormon-szintek, CRH receptorok szerepe a folyamatokban).

Társtémavezető: Dr. Péczely László

Kísérleteink során egy validált és széleskörben elfogadott schizophrenia patkánymodellt vizsgálunk. A modellállatokat saját laborunkban hozzuk létre, sztereotaxikus technika segítségével kanült, illetve elektródát ültetünk a vizsgálandó agyterületre, majd magatartási, szövettani és elektrofiziológiai vizsgálatoknak vetjük alá őket. Az alkalmazott magatartási paradigmák: open field teszt, emelt keresztpalló teszt, rotarod, prepulse inhibíció vizsgálat, szociális interakció teszt, Morris Water maze, helypreferencia és radial arm maze teszt. Szövettani vizsgálatok során immunhisztokémiai módszereket alkalmazunk. Az elektrofiziológiai elvezetések során éber, illetve altatott állaton mezőpotenciálokat és egysejtaktivitást vizsgálunk. 

A mangán kontraszt erősítette MRI (MEMRI) MRI olyan képalkotási eljárás, ami kihasználja, hogy a feszültség függő Ca2+ csatornákon keresztül bejutó Mn2+ az aktivált neuronokban felhalmozódik és a felhalmozott Ca2+ mennyiségének függvényében csökketi a T1 relaxációs időt. Mivel a hosszú eliminációs idő miatt a hatás napokig fennmarad, így az aktiválódó agyterületeket később is feltérképezhetjük, így altatott rágcsálókon is. A MEMRI technika segítségével az aktiválódó agyi funkcionális hálózat megjeleníthető különböző idegrendszeri betegség modellek esetén is és összevethető a humán funkcionális képalkotás adataival. A kísérletek során a hallgató megismerheti az MRI alapjait, a különböző képalkotási szekvenciákat, valamint résztvesz az adatok feldolgozásában is.

Társtémavezető: Dr. Petykó Zoltán

Viselkedésünk következményeinek előrejelzése a döntéshozatal alapvető eleme. Az instrumentális kondicionálás során egy új sikeres viselkedés elsajátítása gyorsan vizsgálható. Az új műszeres válasz több válasz kimenetét és azok „próba és hiba” elve alapján történő kiértékelését tartalmazza. A prefrontális kéreg alapvető fontosságú az instrumentális válasz elsajátításában, valamint a már ismert válasz-jutalom asszociáció megfelelő módosításában. Jelenlegi kísérleteink során in vivo elektrofiziológiai módszerekkel kívánjuk feltérképezni azokat a neurális hálózatokat, amelyek szükségesek az új instrumentális válasz kialakulásához a prefrontális kéregben. A kísérletek során a tanuló részt vesz az állatok kondicionálásában, viselkedésük értékelésében. Megtanulják az elektrofiziológiai tanulmányokhoz szükséges rendszereket és az elektródák építését.

Társtémavezető: Radó János

A független komponens analízis (independent conponent analysis (ICA)) egy hatékony mesterséges intelligencia módszernek tűnik, mely alkalmas egymástól független nem gaussi jelek vak szeparálására. A projekt célja, hogy megvizsgáljuk ennek a módszernek az alkalmazhatóságát EEG-ben megjelenő vizuális kiváltott válaszok vizsgálatára, a jel zaj viszony és/vagy információ tartalom változására. A projektbe elsősorban matematika és programozás iránt érdeklődő hallgatókat várunk.

Társtémavezető: Dr. Buzás Péter

A projekt célja olyan küklopszi, anaglyph random pont szereogram ingerek kifejlesztése, melyek nem igénylik a monitor színkalibrációját vagy illesztését az alkalmazott szinszűrőkhöz,  de alkalmasak mind humán, mind pedig macska binokuláris információ feldolgozó rendszerének objektív vizsgálatára. 

Társtémavezető: Dr. Mikó-Baráth Eszter

A kutatás témája a 3D látás biológiai alapja. Újabb elméletek szerint a binokuláris információt az agy két párhuzamos csatornán, egymástól különböző módon és más funkciók céljára dolgozza fel. Kutatásunkban igyekszünk tetten érni és jellemezni e két mechanizmust. Ehhez trükkös filmszekvenciákkal, ún. dinamikus véletlen pont sztereogrammokkal kiváltott válaszokat mérünk pszichofizikai és elektrofiziológiai (EEG) módszerekkel.

A 3D-s percepció a vizuális információ központi feldolgozásának egy érzékeny és összetett részét képezi. Célunk a térlátás élettani alapjainak minél részletesebb feltárása vizuális kiváltott válasz (VEP) és funkcionális mágneses rezonancia imaging (fMRI) technikák segítségével, pszichofizikai módszerekkel kiegészítve. A mérések az ÁOK Élettani Intézetében és a Pécsi Diagnosztikai Központban zajlanak fiatal felnőttek bevonásával.